Alapvetően egyetértek veled abban, hogy "sosem gondolhatjuk azt hogy ismerjük az igazságot".
Azonban sok félreértéssel ellentétben a tudomány jelenleg nem is igazán erről szól. Persze sokszor, sok tudós esetében van ilyen motíváció, de nem hinném, hogy bármiféle végső igazságot keresnénk.
Ahogy Sándor írásában is nagyon jól meg van fogalmazva: modelleket készítünk. A tapasztalatok alapján elméleteket gyártunk, és ezek tesztelésére végzünk kísérleteket. Azonban a kísérletek eredményei - mint újabb tapasztalatok - egyben az eredeti tapasztalásunkat és az ezekre építő hipotézisünket is tesztelik (növelik a mintaszámot).
Éppen ezért jelenthetjük ki - az elméletünket támogató kísérleti eredmények esetén - hogy a modell megfelel a valóságból vett tapasztalatainknak. Tehát nem feltétlen a valóságnak magának.
A cél mindig egy olyan jól működő, minden eddigi tapasztalattal összeegyeztethető modell megalkotása, amivel a korábban ismertek mellett valami eddig ismeretlen jelenséget is meg tudunk magyarázni.
A relativitáselméletnek semmi haszna nem lenne, ha csupán arra lett volna képes, hogy a korábban már leírt fizikai jelenségeket más szemszögből mutassa. Az egy olyan modell volt, amivel addig értelmezhetetlan tapasztalatokat is értelmezni tudtunk.
(ebben az esetben mellékes, hogy Hendrik Lorentz már Einstein előtt, a klasszikus mechanikából kiindulva is képes volt megmagyarázni minden "relativisztikus" jelenséget - de ez is mutatja az egyes modellek versengését, ami felettébb jelentős vonás)
Tehát mindig kell legyen valami plusz. És ez azért mutat is valamerre - ellentétben a vallásos "meggyőződésűek" saját farkába harapó kígyó jellegű töprengéseivel.
Személy szerint úgy gondolom, hogy a modellkészítés egyáltalán nem egy újszerű eszköz, amit a tudomány használni kezdett. A megismerés legalapvetőbb eszköze. Az egyén fejlődése során is így ismeri meg a környezetét. Ezért - ha vannak is korlátai - úgy gondolom, nincs jobb megoldás nála.
Tudomány vs. hit
Amikor világnézetről, vallásról beszélgetnek az emberek, valaki felvetheti, hogy a vallástalanok, a hitetlenek is éppúgy hisznek, csak nekik a tudomány a vallásuk és a tudósok a papjaik.
Ez természetesen nem igaz.
A hitre épülő világmagyarázat és a tudományos módszerű megismerés alapvető különbségét egy találó karikatúrával mutatom be:
A hit kinyilatkoztatja, hogy milyennek kellene lennie a világnak, és – szó szerint – minden áron megpróbálja bebizonyítani, hogy a végkövetkeztetése helyes.
A tudományos módszer ezzel szemben már meglévő ismeretek alapján hipotézist alkot, amivel megpróbálja modellezni a világot, és ezt a hipotézist állandóan teszteli, azt figyelve, hogy alkalmazásával jobban megismerhetők-e a világ titkai. A tudományos módszert követve a hipotézist akár a legalapvetőbb elképzelésig fel kell bontani, ha kiderül, hogy nem pontos, nem valószerű eredményt produkál.
Gyakori és valós vád, hogy a tudományt, a tudósokat sokan mégis valláspótléknak, megkérdőjelezhetetlen prófétáknak tekintik, ez azonban nem a tudományos módszer hibáját jelenti, hanem csak azt, hogy az emberek legnagyobb részének fogalma sincs, miről beszél – és nem is érdekli őket.
Természetesen csak mert valaki az életének, hivatásának bizonyos részein alkalmazza a tudományos módszert, még nem garantálja, hogy az illető képes ezt a hozzáállást általánosan érvényesíteni, és ennek köszönhető, hogy a „kreacionista tudós” önellentmondásos fogalma egyáltalán létezhet.
A világ megismeréséhez nemhogy nincs szükség vallásos hitre, de minden evilági rossznak ez a horgonya.
Kommentek (15)
A cikkhez kommentet lehet írni. Ehhez nem szükséges regisztrálni, de a regisztrált neveket csak tulajdonosaik használhatják.
Még egy apróságot kifelejtettem, ami viszont a modell legfontosabb tulajdonsága: prediktívnek kell lennie.
Egy jó modellnek nem csupán arra kell képesnek lennie, hogy egy adott mintavételből nyert tapasztalati adatokra rá lehessen illeszteni, hanem működtetni is tudni kell. Képesnek kell lennie bizonyos pontossággal előre jelezni az általa modellezett rendszer viselkedését.
A modellek versenyeztethetősége pedig lehetőséget ad arra, hogy az a modell terjedjen el, ami a legjobban képes előrejelezni.
Ez pedig már egyfajta (mém-)evolúció.
Összefoglalva: mi sem természetesebb, mint a modellezés!
Egy jó modellnek nem csupán arra kell képesnek lennie, hogy egy adott mintavételből nyert tapasztalati adatokra rá lehessen illeszteni, hanem működtetni is tudni kell. Képesnek kell lennie bizonyos pontossággal előre jelezni az általa modellezett rendszer viselkedését.
A modellek versenyeztethetősége pedig lehetőséget ad arra, hogy az a modell terjedjen el, ami a legjobban képes előrejelezni.
Ez pedig már egyfajta (mém-)evolúció.
Összefoglalva: mi sem természetesebb, mint a modellezés!
Regisztrált: 2008. november 16.
Kommentek: 5
Karma: 1
A hit a hatalom vére. Senki sem uralkodhat feletted ha előzőleg nem plántálja beléd a hitet - hogy ő a főnök. Ki küldhetet volna gázkamrába szerencsétlen tömegeket ha nem hitték volna hogy ő a Führer? A hit a pénz vére. A világ leggazdagabb emberének a vagyona semmivé válna ha nem hinnénk abban hogy a pénz ér valamit. Azt hinni annyi mint nem tudni. Sok milliárd ember korai halálát okozta a hit a történelem folyamán. Megállapítom: a hit - mint a legkártékonyabb dolog az atombombát is megelőzve - szükségtelen, elvetendő. "Mondottam: ember küzdj és bízva bízzál" és nem híve higgyél. Nem véletlen hogy a Nemzeti Színház nyitó előadásán ez az utolsó mondat nem hangozhatott el! Hihetetlen? pedig így volt.
Regisztrált: 2008. november 16.
Kommentek: 5
Karma: 1
A legkártékonyabb dolog nem a hit. (Saját vélemény persze :) ) Hanem az ostobaság. Az alapján, amit írtál magunkban sem szabad hinnünk, mert az is valamiféle hit... a lényeg az, hogy ne legyünk korlátotak, szűklátókörűek, és persze mindig legyünk szkeptikusak :)
Ámen :)
Ámen :)
IDEGEN
Az evolúciós elmélet nem felel meg a blokksémának, az ID igen.
Mért nem veszik észre azt néhányan, hogy az Evolúciós elmélet: HIT?
Az is hit, hogy a teremtéshez pedig isten kell.
Mért nem veszik észre azt néhányan, hogy az Evolúciós elmélet: HIT?
Az is hit, hogy a teremtéshez pedig isten kell.
Az „evolúciós elmélet” – ahogy a nevéből is kideríthető – nem hit. Talán ez lehet az oka, hogy csak a valláskárosultak tartják annak, akik rendszerint nem tudják, miről szól ez az elmélet.
Az evolúciós elmélet nem felel meg a blokksémának, az ID igen.
alighanem igen műveletlen vagyok, de ebből a mondatból két szót nem értek: mi az a blokkséma, és mi az az ID?
Mért nem veszik észre azt néhányan, hogy az Evolúciós elmélet: HIT?
Lehet, hogy azért, mert nem az. Még recens bizonyítékok is vannak rá, bár nem sok. Ilyenkor szoktam elmesélni az angliai nyírfalepke esetét a légszennyezéssel. Most is ezt teszem :)
A nyírfalepke egy fehér jószág volt egészen az ipari forradalom idejéig. Néha születtek fekete példányai is, de inkább csak kuriózum képpen, és nem is voltak hosszú életűek, mert ugye a fehér fán a fekete lepke elég feltűnő, és sokan szívesen megeszik.
Nos a technikai fejlődés melléktermékeként a nyírfák kérge sok helyütt fekete lett a szénportól. Mit ad isten, vagyis a természetes szelekció? :)
Manapság szinte kizárólag fekete nyírfalepkékkel lehet találkozni Angliában.
„mi az a blokkséma”
A folyamatábra sajátos elnevezése lehet.
„mi az az ID?”
Intelligens Tervezés (Intelligent Design)
Egy elmélet, ami szerint a dinoszauruszok nem feleltek meg az ISO 14004:-60000000 szabványnak. :)
A folyamatábra sajátos elnevezése lehet.
„mi az az ID?”
Intelligens Tervezés (Intelligent Design)
Egy elmélet, ami szerint a dinoszauruszok nem feleltek meg az ISO 14004:-60000000 szabványnak. :)
Regisztrált: 2008. november 19.
Kommentek: 5
Karma: 0
"Az „evolúciós elmélet” – ahogy a nevéből is kideríthető – nem hit."
Ezzel természetesen egyetértek, de egy picit bajban is vagyok vele.
Sajnos amint egy ilyen elméletet 'bebizonyítanak' hitté válik sokak számára, azok közlül is akik alkalmazni kezdik. Már önmagában az, hogy valamit bebizonyítunk hit. Hit magunkban, a tanultakban és az általunk tapasztaltakban.
Vegyük Terry Pratchett: Dark Side of the Sun (remélem ez az:) ) című regényét, amiben egyesek bolygókat alkotnak, amikre (saját aláírásuk mellett) olyan nyomokat helyeznek alkotásuk ál történetéről, mint például dinó csontok. Ezeken a bolygókon később aztán nagyon szép, csontok által bizonyított elméleteket lehet majd felállítani a korábbi élővilágról és annak fejlődéséről.
(hirtelen a csontokban nem vagyok biztos, de a lényeg szempontjából akár azok is lehettek)
Ezzel természetesen egyetértek, de egy picit bajban is vagyok vele.
Sajnos amint egy ilyen elméletet 'bebizonyítanak' hitté válik sokak számára, azok közlül is akik alkalmazni kezdik. Már önmagában az, hogy valamit bebizonyítunk hit. Hit magunkban, a tanultakban és az általunk tapasztaltakban.
Vegyük Terry Pratchett: Dark Side of the Sun (remélem ez az:) ) című regényét, amiben egyesek bolygókat alkotnak, amikre (saját aláírásuk mellett) olyan nyomokat helyeznek alkotásuk ál történetéről, mint például dinó csontok. Ezeken a bolygókon később aztán nagyon szép, csontok által bizonyított elméleteket lehet majd felállítani a korábbi élővilágról és annak fejlődéséről.
(hirtelen a csontokban nem vagyok biztos, de a lényeg szempontjából akár azok is lehettek)
Food for further thought, kommentár nélkül:
'(...) people with a genetic predisposition to reduced ACC activity gravitate toward religion. "It's possible that if you're born with a certain kind of brain, you're predisposed to religion (...)'
- [www.newscientist.com]
'The ability to conceive of gods, however, is not sufficient to give rise to religion. The mind has another essential attribute: an overdeveloped sense of cause and effect which primes us to see purpose and design everywhere, even where there is none. "You see bushes rustle, you assume there's somebody or something there"'.
This over-attribution of cause and effect probably evolved for survival. If there are predators around, it is no good spotting them 9 times out of 10. Running away when you don't have to is a small price to pay for avoiding danger when the threat is real.'
(...)
Even so, religion is an inescapable artefact of the wiring in our brain, says Bloom. "All humans possess the brain circuitry and that never goes away." Petrovich adds that even adults who describe themselves as atheists and agnostics are prone to supernatural thinking. Bering has seen this too. When one of his students carried out interviews with atheists, it became clear that they often tacitly attribute purpose to significant or traumatic moments in their lives, as if some agency were intervening to make it happen. "They don't completely exorcise the ghost of god - they just muzzle it," Bering says.
(...)
So if religion is a natural consequence of how our brains work, where does that leave god? All the researchers involved stress that none of this says anything about the existence or otherwise of gods: as Barratt points out, whether or not a belief is true is independent of why people believe it.'
- [www.newscientist.com] (másik cikk!)
'(...) people with a genetic predisposition to reduced ACC activity gravitate toward religion. "It's possible that if you're born with a certain kind of brain, you're predisposed to religion (...)'
- [www.newscientist.com]
'The ability to conceive of gods, however, is not sufficient to give rise to religion. The mind has another essential attribute: an overdeveloped sense of cause and effect which primes us to see purpose and design everywhere, even where there is none. "You see bushes rustle, you assume there's somebody or something there"'.
This over-attribution of cause and effect probably evolved for survival. If there are predators around, it is no good spotting them 9 times out of 10. Running away when you don't have to is a small price to pay for avoiding danger when the threat is real.'
(...)
Even so, religion is an inescapable artefact of the wiring in our brain, says Bloom. "All humans possess the brain circuitry and that never goes away." Petrovich adds that even adults who describe themselves as atheists and agnostics are prone to supernatural thinking. Bering has seen this too. When one of his students carried out interviews with atheists, it became clear that they often tacitly attribute purpose to significant or traumatic moments in their lives, as if some agency were intervening to make it happen. "They don't completely exorcise the ghost of god - they just muzzle it," Bering says.
(...)
So if religion is a natural consequence of how our brains work, where does that leave god? All the researchers involved stress that none of this says anything about the existence or otherwise of gods: as Barratt points out, whether or not a belief is true is independent of why people believe it.'
- [www.newscientist.com] (másik cikk!)
Köszönöm, ez nagyon érdekes!
Ismerősöm mai aranyköpése:
„Ateizmus: Bizonyíték, nem ígéret!” :D
„Ateizmus: Bizonyíték, nem ígéret!” :D
Találtam egy rövid kis olvasmányt, mely talán érdeklődésre tarthat számot.
Kozma Judit: Látlelet a megváltásról.
[mek.niif.hu]
Azért ide írtam a kommentet, mert nekem ez az írás a vallásos közösségek tudományosabb vizsgálatának tűnik, azaz a tudománynak (is) van mondanivalója a vallásról, illetve pontosabban arról, hogy milyen hatása van az emberekre.
Egy-két beleolvasás után objektív irománynak tűnik, hátha érdekel valakit.
Kozma Judit: Látlelet a megváltásról.
[mek.niif.hu]
Azért ide írtam a kommentet, mert nekem ez az írás a vallásos közösségek tudományosabb vizsgálatának tűnik, azaz a tudománynak (is) van mondanivalója a vallásról, illetve pontosabban arról, hogy milyen hatása van az emberekre.
Egy-két beleolvasás után objektív irománynak tűnik, hátha érdekel valakit.
2008. december 15. 20:48
Aziel
Regisztrált: 2008. november 4.
Kommentek: 15
Karma: 4
A XIX. szd. vége felé meg voltak győződve arról a tudósok, hogy már mindent tudnak a világról: ismerték a bolygók mozgását, a Newton féle modellt, tudtak integrálni, deriválni, stb. bár sok, főleg kémiai ismeret nem nagyon illeszkedett egy egységes elméletbe.
Akkor ők úgy gondolták, ismerik az igazságot, mindent tudnak, és a tudomány további célja az az eddigi ismereteik rendszerezése lesz.
Aztán ugye jött Einstein és a kvantummechanika, ill. formalizálták a matematikát. (utóbbi volt az első)
Szerintem sosem gondolhatjuk azt hogy ismerjük az igazságot. Azért nem mert nincs olyan, hogy objektív érzékelés/tapasztalás. A hiteink, előfeltételezéseink, modelljeink alapján érzékeljük a világot.