Fórum » Sátánizmus: filozófia és gyakorlat a Sátáni Biblia szerint

Mit gondolsz, a környezetedben sejtik-e, hogy sátánista vagy?

Viselsz-e fekete, „gonoszzenekaros” vagy hasonlóan botrányos, polgárpukkasztó ruhákat, hordasz-e magadnál varjútetemet, lóg-e a nyakadból valamiféle pentagramma?

Mit teszel, ha társaságban szóbakerül a vallás, és érdeklődnek a nézeteid felől?

Gyakran kapnak-e el hittérítők jártodban-keltedben? Hogyan viselkedsz a hittérítőkkel?

- Az nyílt titok, hogy ateista vagyok (mint a környezetemben még jó páran), de, hogy ezen belül mely irányzat áll hozzám a legközelebb, azt nem reklámozom. És nem is tagadom le, ha rákérdeznek, bár hozzáteszek egy „definiáld, mit értesz sátánizmus alatt!”-ot.

- Feketét szoktam viselni. Meg kéket, pirosat, sárgát, lilát, zöldet, barnát… Jó múltkor, amikor teljesen feketébe öltöztem egy hülyegyerek levonta a következtetést, hogy én romboltam le a MTV-székházat (nem, még csak nem is voltam Magyarországon az eset megtörténtekor).

- „Ateista vagyok.”

- Nem. De régen amikor még haverral jártunk lövészetre, rendszeresen, hangosan kiröhögtük a nyugati hittérítőit.

Van egy nagyon szűk kör, akik tudják. Na jó, a férjem tudja egyedül.

Egyébként (remélem) nem sejti senki.Én legalábbis mindent elkövetek ennek érdekében: nem hordok feketét az utcán, nem lóg a nyakamban semmi. A döglött varjú különben sem higiénikus, és az ANTSZ elkobozná

(Érdekes egyébként, hogy az a fekete ruhás, koponyanyakékes fiatal, akivel legutóbb beszélgettem közelebbi vizsgálat alapján szcientológiás agymosottnak bizonyult.)

Nagyon nemsátinsta kinézetemet meglovagolva így szoktam felelni a vallásomat firtató kérdésekre: Olyan szívesen mondanám, hogy sátánista vagyok... de sajnos nem hinnéd el (mosoly, bociszemek).

A hittérítők még mindig elkapnak. Napi rendszerességgel. Ilyenkor mosolygok, megköszönöm a prospektust,majd elfoglaltságomra hivatkozva elrobogok. A sajtóterméküket aztán hangulatomtól függően végigrötyögöm, végigsírom, vagy olvasatlanul kihajintom.

Nem sejtik, akiknek meg elmondtam, azok hozzám is tartoznak (a barátom és a legjobb (egyetlen) barátnőm). Nem viselek rockerruhákat, vagy elegánsan öltözöm, vagy munkához, de nem vesződöm sokat vele. Otthon úgyis felvehetem a legszebb ruháimat.
Ha társaságban van olyan tapintatlan ember, aki felhoz egy ilyen illetlennek számító témát (ugyanúgy, mint a "mennyit keresel", európaiak vagyunk, észre kéne venni lassan némely embernek tényleg) akkor nem megy el odáig a dolog, hogy a kérdés végigmenjen a társaságon olyan óvodás "őszinte vagy bátor" módra. Előbb kapja meg az emberke azt valakitől, hogy "igen, szerintem is elég változékony az idő mostanában."
Hitérítőket visszautasítom. A barátomhoz odajöttek egyszer, hazahozta a kis színes füzetet... gyújtósnak a kályhába.

Többnyire átlagos ruházatot hordok, ám kinézetem és viselkedésem félelmet kelt. Hihetetlenül jó érzés, mikor félelemmel néznek rám.

Alkalmanként felveszek gonoszzenekaros ruhát is, de nem jellemző.

Akkor most én is!

A környezetemben tartózkodó új ismerőseimnek valószínűleg meg sem fordul a fejükben, hogy engem azonos gondolatban szerepeltessenek a sátánizmussal, kivéve talán ha történetesen tudják, hogy mi az valójában.

Öltözködésemre, megjelenésemre egyáltalán nem jellemző semmiféle konformista lázadás.

Társaságban úgy intézem, hogy tőlem illetlenség legyen megkérdezni nyíltan, hogy milyen vallású vagyok, de finom célzásokkal idejében egyértelműsítem, hogy van kialakult álláspontom, ami nyugodt ateizmuson alapul.

Hittérítőkkel nem találkozom, vagy ha nagy ritkán mégis, akkor sem szólítanak meg. Megérzik, ki számít prédának. Meglátjuk, hogy itt, a fórumon lesz-e hatása az invitálásnak.

Hmm, akkor ezen az oldalon se sok Diabolos Rex kaliberű ember fórumozik.

Ő művész, abból él, hogy... furcsa.

Szerintem, ahogy az amerikaiaktól kitelik, Diabolus Rex naponta kap fenyegető leveleket. Több alternatív művészeti fórumon van fönt, dokumentumfilmekben is gyakran nyilatkozik, szerintem bátor dolog tőle. Azon sem csodálkoznék, ha testőrei lennének. Ha teszemazt Magyarországon lenne egy hasonló művész, akkor mégis kevésbé engedhetné meg magának a nyilvánosságot. A magyarok más szempontok szerint, de ugyanolyan intoleránsak, nem? Ki az, akinek hiányzik az, hogy úton -útfélen zaklassák meg beszólogassanak neki? Ha nem tudja megvédeni magát, egyszer ottmarad, ha meg megvédi magát, ő kerülne börtönbe. A társadalmat sokkal kevésbé sokkoló jelenségekre is azonnal fellép a közutálat meg a vádaskodás. Persze, hogy szükségszerű az inkognitó, de valaki, ha amerikai, ha feltehetően jómódú is, akkor megengedheti magának ezt a szabad önkifejezést a világ felé.

Érdemes minden esetben úgy fel lépni a környezetünkkel szemben, hogy abból ne kerekedjen ki további szál amin keresztül elkezdődhetne a különböző beállítottságú emberek egyoldalú oda vissza győzködése.

Személy szerint elég ha feketét hordok, giccs nélkül, valahogy stílusosan mégis. A világért sem szeretném fel hívni magamra a figyelmet.

Inkognitó az a maszlag-szerepgúnya amit a személyiségemre húzok, ekkor az emberek ki elemzése könnyebb ha úgy tartja kedvem.
Ennyi éppen elég.